Az ideges kimerültség bizonyos esetekben pánikrohamokkal jár, amelyek szintén negatívan befolyásolják a beteg egészségéővel fóbia vagy rögeszmés állapotok kialakulása lehetséges. Időszerű kezelés nélkül az idegi kimerültség különféle pszicho-neurológiai betegségek kialakulásához kimerültség esetén a tünetek és a kezelés nagymértékben függ a beteg testének jellemzőitől.. A probléma kezeléseMiután megértette az idegrendszer kimerültségének jeleit, nem szabad késleltetnie egy neurológus látogatását. Idegkimerülés esetén a kezelés a beteg központi idegrendszerének aktivitásának normalizálására irányul. A különböző emberek idegi kimerültségének kezeléséről a kezelőorvos dönt, miután megvizsgálta a betegeket és elemezte a panaszokat. Először meg kell adni a teszteket a belső szervek szerves patológiájának kizárására, amelyek jelenléte az idegrendszer kimerülésének tüneteit okozhatja. Ha a teszt eredményei normálisak, az orvos gyógyszert ír fel. A következő gyógyszereket szokták előírni:nootropikumok az agysejtek táplálkozásának javítására és a vérkeringés normalizálására;antipszichotikumok az agysejtek anyagcsere-folyamatainak javítására;vitamin- és ásványi anyag komplexek az idegrendszer megerősítésére;nyugtatók az alvás normalizálásá kell jegyezni, hogy kivételes esetekben erős gyógyszereket, például nootropikumokat és antipszichotikumokat írnak fel.
Ezt követően a mentális kimerültség negatívan befolyásolja az emésztőszervek munkáját, provokálva a különböző rendellenességek, valamint az eróziós és fekélyes patológiák kialakulásáakran problémák merülnek fel a szív- és érrendszer működésével kapcsolatban szívritmuszavarok, mellkasi fájdalom, vérnyomás-emelkedés formájában. Emellett elég gyakran megfigyelhetőek az endokrin mirigyek szövődményei, amelyek megzavarják számos hormon, köztük a nemi hormonok helyes termelését. A nők idegi kimerülésének ilyen másodlagos hormonális jelei különösen észrevehetőek. Ezenkívül az emberi test bármely más szerve és rendszere bevonható a kóros folyamatba, és a meglévő krónikus betegségek súlyosbodhatnak.. Általában az idegi kimerültség a fejlődésének három szakaszán megy keresztül:HypersthenicA fájdalmas állapot kezdeti szakasza, amelynek során az érzelmi rendellenességek főleg megnövekedett konfliktusok és ingerlékenység, a fizikai erő és a szellemi képességek általános csökkenése, az alvás és az éjszakai pihenés szokásos ciklusának zavarai formájában ilyen idegi feszültséget gyakran szédülés, légszomj, izom- és fejfájás, fülzúgás stb.
E címszó elsősorban olyan fáradtságot, kimerültséget jelöl, aminek nincs nyilvánvaló oka, ami szokatlan és valamilyen betegségnek a tünete. Az természetes, hogy fáradtak vagyunk egy-egy megerőltető testmozgás vagy egy fárasztó munkanap után. Vannak azonban olyanok, akik könnyebben elfáradnak, mert nincsenek megfelelő erőnléti állapotban, vagy nem aludtak eleget. Mások akkor szokták azt állítani, hogy fáradtak, amikor valójában csak unatkoznak vagy gondjaik vannak és legszívesebben nem is gondolnának ezekre. A fáradtság, kimerültség tünetei Minden nyilvánvaló ok nélküli fáradtság, illetve kimerültség. Érdeklődés hiánya, vagy félelem a napi feladatokkal, tevékenységekkel szemben, beleértve a munkát és a családot is. A fáradtság, kimerültség kiváltó okai Súlyos vírusos fertőzések, pl. influenza, hepatitis (májgyulladás) A és B. Anémia (vérszegénység), amikor a szívnek és a tüdőnek nagyobb munkát kell végeznie a vörösvérsejtek hemoglobinhiányának pótlása miatt. A hemoglobin juttatja el az oxigént a szöónikus (hosszantartó) fertőző betegségek, pl TBC (tuberkulózis, gümőkór).
Az idegrendszer annyira kopott, hogy az érzelmi kitöréseket még magának a személynek is nehéz megjósolni - a harag egy perc alatt utat enged a könnyeknek, a depressziónak. Átfogó kezelés nélkül a pszicho-emocionális kiégés súlyos szövődményekhez vezet, akár öngyilkossági kísérletekig. A rendellenesség harmadik formája a hiposztén. Az embereket a súlyos gyengeség tünetei különböztetik meg, mind testi, mind szellemi vonatkozásban. Letargikusak és passzívak a nap folyamán. Megértésük szerint az idegi kimerültség minden lehetséges szomatikus betegség súlyosbodása, még kezelésük során is. Folyamatosan hallgatják önmagukat és keresik az új betegségek tüneteit, de a laboratóriumi és műszeres vizsgálatok nem igazolják a panaszok alapján felállított diagnózisokat. Tünetek és jelekAz idegrendszer működését minden embernél a maga módján végzik. És ez érthető - minden embernek megvan a maga "pszichológiai ereje". A már folyamatban lévő idegi kimerültség mellett a tünetek korántsem mindig nyilvánvalóak, mind a beteg, mind a körülötte lévő emberek számára.
© econetTetszett a cikk? Írja meg véleményét a megjegyzésekben. Iratkozzon fel FB-re:
Néhány ember számára, aki képes alkalmazkodni a mindennapi stresszes helyzetekhez, a hasonló állapotban való részvétel normává válik, sőt, segít erőt gyűjteni és túljutni az élet nehézségein. Mások éppen ellenkezőleg, nem bírják az állandó háztartási és munkahelyi nyomást, napi erősségük határán egyensúlyozva, ami végül szellemi és erkölcsi kimerültséget generá a kóros állapot a pszichoemotikus stresszen alapul, amely az emberi test reakciója az extrém terhelésekre, amelyek kimerítik az idegrendszer összes meglévő tartalékát. Magának a személynek az esemény kezdete észrevétlen lehet, de ettől a pillanattól kezdve az ideges túlterhelés negatív tünetei fokozatosan és menthetetlenül fokozódnak. Ebben a pillanatban többnyire depressziós vagy agresszív érzelmi rendellenességek jelentkeznek. Az ilyen affektív rendellenességek egyrészt depressziós rohamokkal, melankóliával, szorongással, másrészt ingerlékenység, düh stb. Az idők folyamán a test azon szerveinek és rendszereinek vegetatív tünetei csatlakozhatnak a gyakori hangulatváltozásokhoz, amelyek funkcionalitása az idegi szabályozás folyamatának rendezetlensége miatt szenvedett.. Először is, az immunrendszer ettől szenved, a szervezet bakteriális, vírusos és egyéb fertőzésekkel szembeni ellenállása jelentősen csökken.
Csökkenő stressztűrő-képesség, szív- és érrendszeri problémák, emésztőszervi betegségek, koncentrációs nehézségek. Csupán néhány jellemző tünete a menedzserbetegségnek. Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a panaszoknak, éppen ezért a kezelésükre sem fordítanak időt. Ám ha nem figyelünk testünk jelzéseire, a tünetek komolyabbra is fordulhatnak. De mi is az a menedzserbetegség pontosan? Vajon minket is érint, vagy csak a szokásosnál jobban kimerültünk? "Nevével ellentétben nem csak a vezetőket érintheti, hanem bárkit, akinek munkájából adódóan nagyobb felelősség van a vállán. A menedzserbetegség a testi tünetek mellett pszichés problémákat, a feladatok feletti kontroll elvesztését, és ebből kifolyólag munkahelyi kudarcokat is eredményezhet, amely a családi életre is kihathat. Főként a 30-50 év közötti férfiakat érinti, de ahogy a nők is egyre több helyen töltenek be vezetői pozíciót, egyre gyakrabban érintik őket is a panaszok. A menedzserbetegség gyakran a kiégéssel hasonlatos tüneteket is mutathat.
A B-vitaminokat az idegrendszer specifikus vitaminjainak tekintik, mert tevékenységük célja ezek megerősítése és helyreállítása. A napi stressznek és a mentális túlterhelésnek kitett személyekre ezekre a vitaminokra különösen szükség van. Az orvosok azt javasolják, hogy vegyenek egy B-vitamin-komplexet, nem mindegyiket külön-külön. Az optimális kombináció a Vitrum Superstress komplex készítmény - minden szükséges elemet tartalmaz az idegrendszer egészségének fenntartásához és helyreállításához. A legtöbb B-vitamint tartalmazó komplex komplex készítmény a Milgamma, amely a mikrocirkuláció javítására, az idegrendszer stabilizálására és az idegvezetés megkönnyítésére szolgál. A gyógyszert naponta 1 tabletta veszi be, vagy intramuszkulárisan injektálja, 2 ml (1 ampulla) naponta egyszer. A kúra 30 nap. Az aszkorbinsav (C-vitamin) javítja a védőerőket, ellenáll a stressznek, javítja a hangulatot, segít az idegélményekben. A C-vitamint a legösszetettebb készítmények tartalmazzák: Vitrum, Elevit, Alphabet, Multitabs.
De állhat a háttérben betegség is, mint például az influenza, a vérszegénység, pajzsmirigybetegségek, alvási apnoé, álmatlanság vagy a migrén. Mikor forduljunk orvoshoz? Ha a pihenés, alvás, friss levegőn történő mozgás nem szünteti meg a panaszokat, érdemes orvoshoz fordulni. Ugyanez igaz akkor is, ha a kimerültség tovább tart, vagy nappal is állandósul. Ha megvisel minket ez az állapot, illetve romlik a teljesítőképességünk, lehet, hogy a kimerültség krónikus formájával van dolgunk. A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!