a. A dokumentum háttérszíne #FFF5E8 színkódú szín legyen! b. A kettes szintű címsorra az egyessel azonos stílusbeállítások vonatkozzanak! c. A jobbra osztályú elemek lebegtetését állítsa be megfelelően! d. A képek minimális szélessége 300px legyen! e. A felsoroláselemek jele a kép legyen! f. Törölje a hivatkozásokra vonatkozó stílusbeállításokat! Minta: (A megoldás szövegének tagolása felbontástól függően eltérhet a képen láthatótól. ) Busójárás története A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák.
A hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet jelképező koporsó elégetésével véget ért Mohácson az idei busójárás, amelynek hétvégi fő programjaira több tízezren voltak kíváncsiak. A Duna-parti város főterén kedden több ezer látogató gyűlt össze, hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő hagyományőrzőkkel együtt kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a telet. Hegedűs Emese a busójárás egyik főszervezője elmondta: az eseménysorozat hat napja alatt 35 helyszínen nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról 1350 busó és egyéb maskarás gondoskodott, 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálták termékeiket. A busójárás alatt 80-100 ezer ember fordul meg a Duna-parti városban. Bár a mohácsiak azt tartják, hogy a busójárás keddi napja az övék, akkor van az ő farsangjuk, évek óta tartó tendencia, hogy a szombaton és vasárnap tapasztalható tumultus miatt újabban sok turista erre a napra időzíti a látogatásáén nagyon sok japán és brit turista, valamint számos francia látogató érkezett a baranyai városba - tájékoztatott Hegedűs Emese.
A környéken régen jellemzően hangot adó, széllel működő szélkereplő madárijesztőket készítettek a szőlősgazdák. Ezek a tárgyak mára eltűntek, de egy négy évvel ezelőtt Mohácshoz kötődő művészek előhívták az emlékezetből. Az útjára indult program célja a madárijesztő készítés tradíciójának folytatása, reprodukálása és újraértelmezése, tehát a hagyományőrzésen túl a téma művészi feldolgozása. Hazai tájak – hazai emberek Hazai tájak – hazai emberek címmel rendezett kiállításon mutatkozott be Mohácson a Filmszínház nagy kiállítótermében Repity Aranka (akiről már korábban szóltunk lapunk hasábjain). A kiállításon mintegy félszáz olaj, akvarell, kréta- és ceruzarajzot láthattak az érdeklődők. Hazai tájakon Hazai tájakon címmel 2017 szeptember elsején nyílt meg Repity Aranka kiállítása Mohácson, a Kossuth Filmszínház kiállítótermében. Repity Aranka egyike azoknak Mohácson, akit a város neves festő- és grafikusművésze, Kolbe Mihály indított el a képzőművészet szép és göröngyös útján. Szigeti Szabó szürrealista miniatúrái Köveskuti Péter, a Junior Art Alapítvány kuratóriumának elnöke az alábbi szavakkal nyitotta meg Szigeti Szabó János festőművész barátunk, több Hetedhéthatár kiadású könyv illusztrátora mohácsi kiállítását június 25-én.